Nem nagyon tudom hová tenni, hogy az elmúlt évek hasonló időszakához képest most valami egészen más történik velem. Várom a karácsonyt. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy az utóbbi négy ünnep előtt-alatt baromira herótom volt az egésztől, nem akartam se decembert, se hideget, se havat, se fényeket, se fát, semmit. Most viszont duplán kapom vissza, mert már egy hete kiraktam az égősort a szobám ajtajára, a másikat pedig az erkélyre és legalább azóta a hóért is fohászkodom. Meg orrba-szájba hallgatom a karácsonyi dalokat, amiket egyébként szenteste előtt pár nappal szoktam maximum előszedni a gép eldugott mappáiból, de most...

Nem tudom, mi ütött belém, de nem is érdekel. Tetszik ez a karácsonyi hangulatban égő Liza, aki első szám harmadik személyben beszél magáról. Tényleg tetszik. :)