Nagyjából fél órája hallgatom és nézem, és csak ülök itt és potyognak a könnyeim, és próbálom megérteni, hogy mégis mi ez, hogy honnan és miért jött pont most, de igazából kit érdekel, a lényeg, hogy beissza a szemem és a fülem, és minden annyira tökéletes tőle, hogy az sem érdekelne, ha itt és most meg kéne halnom.