Már hazafele a vonaton eszembe jutott, miután Rientől elbúcsúzva előhalásztam az mp4em a táskámból. Aztán itthon, mikor egy újonnan letöltött album számait akartam rátenni, megint csak belém hasított. Nem egy olyan dal van a kis kütyün, amit már nagyon rég nem hallgattam meg, s csak azért van még mindig rajta, mert előhoz egy emléket, vagy mert ő maga egy emlék. S mindig úgy érzem, hogy bármelyik ilyen dal törlésével feladnám, kiűzném magamból azt az emléket örökre. Helyet kell (kéne) adnom az újaknak, de ehhez arra van szükség, hogy megváljak némely régebbitől. De megéri?

Néha azon gondolkodom, mi lenne jobb: helybővítés a régiek mellett az újabb emlékeknek, vagy egy teljes törlés, hogy a múlton rágódás helyett a jelenre koncentrálhassak?