Keresnék egy magányos helyet, - mint minden évben -, ahonnan még egyszer újra láthatom a csillagokat. S ekkor meggyújtanám a tőle kapott leveleket.
Mert csodás lenne azt figyelni, ahogy a lángok elégetik a szavakat, ahogy a füst és a szikrák behintik az égboltot, miközben a csillagok rám terítik múló ragyogásuk. Csillagok, szavak, füst: ez minden, mi azon távoli szerelemből maradt, mely átölelte szívem kamaszéveim hajnalán.