Most már napok óta szól ez a dal a szobámban, az mp4en, visszhangzik a fejemben, sőt még álmomban is felcsendül. Tenni nem tudok ellene, de nem is akarok, mert a megszállottság ezen szintje még nem halálos, inkább fájdalmasan jóleső és megindító. S ez pont a maihoz hasonló, esősborús napokon tud leginkább hatalmába keríteni, mikor a szobám rejtekén ennek a zenei tehetségnek a varázslatos hangját hallgatom, amint azon legmélyebb emberi érzelmekről énekel, melyek egyike most szívet tépően valós a számomra.